Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 7 találat lapozás: 1-7
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Draganescu, Ovidiu

2000. július 10.

Júl. 10-én a Nemzeti Liberális Párt vezetői megbeszélést folytattak az RMDSZ küldöttségével. A találkozón az NLP részéről részt vett Valeriu Stoica, a párt első alelnöke, igazságügy-miniszter, Dinu Patriciu, a párt alelnöke, Radu Stroe, a kormány főtitkára, Ovidiu Draganescu képviselő, a párt főtitkára, az RMDSZ részéről pedig Markó Béla szövetségi elnök, Kelemen Hunor államtitkár, a SZET elnöke és Szabó Károly, a szenátusi frakció alelnöke vett részt. A megbeszélésen a két küldöttség áttekintette a következő időszak törvényalkotási prioritásait, Egyetértettek abban, hogy augusztus végére össze kellene hívni a szenátus rendkívüli ülésszakát az ingatlantörvény elfogadása érdekében. továbbá ősszel el kellene fogadni a helyhatósági törvényt, és gyorsítani kell a földreform alkalmazását, mert az nagyon lassan halad. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 10. - 1761. sz./

2005. március 26.

Március 21-én Roos Márton megyés püspök, Böcskei László általános helynök és Szabó Péter plébános, a Gerhardinum Katolikus Líceum igazgatója Temesváron találkozott Ovidiu Virgil Draganescu prefektussal, Marossy Zoltán alprefektussal, valamint Alexandru Chirila főjegyzővel. A megbeszélésen az egykor elkobzott egyházi ingatlanok jelenlegi helyzetének ismertetése szerepelt. A temesvári római katolikus püspökség képviselői azokról a nehézségekről is beszámoltak, amelyek a visszaszolgáltatás végrehajtását akadályozzák. Szó volt a temesvári Gerhardinum Római Katolikus Líceum megoldatlan helyzetéről. A püspökség képviselői javasolták, hogy a líceum tanulóit más, ugyancsak visszaigényelt épületben helyezzék el. /Megbeszélés a visszaigényelt egyházi ingatlanokról. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 26./

2005. április 16.

Ünnepélyesen felavatta Temesváron Székely László mellszobrát, Szakáts Béla szobrászművész alkotását a város magyar közössége, a Temesvári Magyar Nőszövetség és a helyi RMDSZ szervezésében tizedik alkalommal megrendezett Bánsági Magyar Napok rendezvénysorozat keretében. Trianon óta nem állítottak szobrot magyar személységnek Temesváron. Jelen volt Markó Béla miniszterelnök-helyettes, Ovidiu Draganescu prefektus, Gheorghe Ciuhandu polgármester, Marossy Zoltán alprefektus, Halász Ferenc megyei RMDSZ-elnök, Toró T. Tibor parlamenti képviselő is. “Életem nagy vágya teljesült az emlékmű felállításával – kezdte a hivatalos beszédek sorát Szász Enikő –, s a Nőszövetség alapvető célkitűzésének újabb sikerét ünnepeljük. Ez a civil szervezet vállalta fel a város múltjának kutatását, nagy személyiségei életművének közismertté tételét és emlékük méltó ápolását. Székely Lászlóról néhány évvel ezelőtt csak a kutatók tudtak, most már az egész város. Fotókiállításon mutattuk be az általa tervezett épületeket, életművéről albumot és tanulmányt adtunk ki három nyelven, emléktáblával jelöltük főművét, a Piarista Főgimnázium épületegyüttesét.” Markó Béla, aki jelentős mértékben hozzájárult a szoborállítás költségeihez, beszédében kifejtette: számára a kivételes alkalom kettős üzenetet hordoz. Bánság és Erdély különböző nemzetiségek közös térsége, múltunkat és jelenünket közösen kell megélnünk. A Magyar Házat, amely Székely László utolsó alkotása volt, s a magyar közösségnek ajándékba tervezett, még nem tudták visszaszerezni. Szekernyés János helytörténész méltatta Székely Lászlónak a város modern arculatának kialakításában betöltött meghatározó szerepét. /Szekernyés Irén: Főhajtás az építő ember szobra előtt. Felavatták Székely László emlékművét. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 16./ Székely László 1903 és 1922 között volt Temesvár főépítésze, számos, középület, lakóház és templom építése fűződik nevéhez. /Székely László- szoboravató Temesváron. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 18./

2005. április 18.

Április 15-én Markó Béla, az RMDSZ elnöke Temesváron részt vett Székely László köztéri szobrának avatóünnepségén, előtte Ovidiu Draganescu liberális párti prefektussal tárgyalt a négypárti koalíció megyei szintű működéséről. Markó találkozott a Temes megyei magyar polgármesterekkel, alpolgármesterekkel, községi és városi tanácsosokkal, RMDSZ-es tisztségviselőkkel és civil szervezeti vezetőkkel. /(pataky): Kapós lett Markó Temesváron. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 18./

2005. május 12.

Több bukaresti napilap és televízió azt vetette Sulfina Barbu környezetvédelmi és vízügyi miniszter szemére, hogy elfogadták a magyarországi segítséget, noha nem lett volna rá szükség. Tariceanu miniszterelnök válságtanácskozásra hívta össze a kormány érintett minisztereit. A tanácskozás után a kormányfő kijelentette, a magyarországi szivattyúk nagyobb teljesítményűek. Ovidiu Draganescu, Temes megye prefektusa sajtótájékoztatón élesen bírálta a bukaresti hangulatkeltést. „A magyarországi segélyhez egyesek kimondottan sovén módon viszonyultak – magyarázta. – Én itt Temesváron megszoktam, hogy magyar, szerb vagy német szomszédaim vannak.” A prefektus hangsúlyozta, a magyarországi szivattyúkat térítésmentesen kapták kölcsön, csupán az azokat kiszolgáló százfős személyzet elszállásolásáról és étkeztetéséről kellett gondoskodniuk. A román árvízvédelmi szakemberek is elismerően szóltak azokról a magyar hatóságoktól kapott szivattyúkról. /Gazda Árpád: Pumpás „szívatás” Bukarestben. = Krónika (Kolozsvár), máj. 12./

2008. augusztus 21.

Fokozott biztonsági intézkedéseket helyezett kilátásba Temesváron a megyei rendőrfőkapitány, miután helyi romák egy csoportja halálosan megfenyegette Ovidiu Draganescu prefektust. A prefektus inkognitóban látogatott el egy társasházhoz, miután a lakók arra panaszkodtak, hogy az itt élő roma család rendszeresen zaklatja őket. Amikor a romák megtudták, hogy Draganescu lakást kíván vásárolni az ingatlanban, szitkok és fenyegetőzések közepette közölték vele, hogy oda csak cigányoknak áll jogában beköltözni. A felbőszült romák akkor sem szeppentek meg, amikor a kilétét feltáró prefektus riasztotta a rendőröket: megfenyegették, hogy jatagánnal végeznek vele. Draganescu a történtek miatt hivatalos személy elleni fenyegetés vádjával feljelentést tett a rendőrségen, ugyanakkor beadványt terjeszt az Országos Diszkriminációellenes Tanács elé is, szerinte ugyanis a Brassó utcai romák hozzá hasonlóan korábban másokat is hátrányos megkülönböztetésben részesítettek azáltal, hogy kikötötték: kizárólag cigányok vásárolhatnak lakást az épületben. /Rostás Szabolcs: Lincsveszélyben a prefektus. = Krónika (Kolozsvár), aug. 21./

2008. szeptember 25.

Továbbra is terrorizálják szomszédaikat a Temesvár központjában élő romák. Ovidiu Draganescu prefektus, akit korábban szintén halállal fenyegettek, a helyszínre látogatott. Többen feltételezik, hogy azért támadják őket a romák, mivel meg akarják szerezni a városközpontban található, régi ingatlanokat. Hasonlóképpen nyilatkozott a látogatást követően a prefektus is, azt tanácsolta a lakosoknak, hogy tegyenek minél több panaszt a rendőrségen, hogy a romákat folyamatosan felügyeljék. /Terror Temesváron. = Krónika (Kolozsvár), szept. 25./


lapozás: 1-7




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998